Lukács 15:11-32 Biblia

Egy gyülekezetben a kis dolgok is számítanak, nemcsak a nagyok. Fontos meglátni a felszín alatt a lényeget. Van egy kis kockázat abban, ha a tetteinkkel megéljük a hitünket. Milyen magokat vetek? Fontos egymás mellé állni. Fontos támogatni a másikat. Luk. 15:11-32 Az előző példázatban az elveszett juhról volt szó, itt az elveszett fiúról. Az elveszett bárány után elment a pásztor, ha nem így tett volna, a bárány nem került volna elő. Az apa nem ment az elveszett fiú után, ha hazahozta volna két hét múlva ismét elment volna. Fontos kérdés, hogy meg kell-e keresnünk az elveszettet, vagy csak várjuk, hogy hazajöjjön? Az apa szabad volt, bőkezű és szerető. Látszólag nem tett ugyan semmit, de valójában aktív volt, figyelte az utat. Várta haza a fiát, és nagyon boldog volt, amikor az hazajött. A fiatalabbik fiú huncut volt. Éhes volt, nem volt pénze ezért hát hazajött. Sokkolta az a szeretet, amit az apjától kapott, és szégyellte magát. Az apja megölelte, pedig büdös volt. Az idősebb fiú mindent jól csinált, de nem volt igaza. Mindent megtett, mégis teljesen elhibázta. A lelke büdösebb volt, mint az öccse bőre. Nem volt benne öröm. Ott maradt, de soha nem tért vissza, míg az öccse elment ugyan, de visszajött. Az apa azt akarta, hogy a fiú akarjon hazajönni. Isten az apa, a fiatalabbik fiú, aki a világban van, az idősebb pedig a vallásos. De lehetsz te is az, aki vársz haza valakit. Jézus a bűneinkért meghalt szeretetből.



Comments

comments powered by Disqus