Apcsel. 21, 1-16

Igehirdető: Marti

Sorozat:

Dátum: Május 11, 2025

Az igeszakasz elején arról olvastunk, hogy Pál és a kísérete Milétoszból Jeruzsálembe tartott. Ez azt jelentette, hogy a mai Törökország mellett a Földközi tengeren a part mentén hajóztak dél-keleti irányba. Az út hosszú volt, és fárasztó. Nem voltak luxus körülmények. Útjuk során, sehol nem kerülték el a testvéreket, hanem ha módjuk nyílt rá, köszöntötték őket. Pál kereste a testvéri közösséget. Szüksége volt arra, hogy maga is épüljön a mások hite által, és ő is építeni akart másokat. Amikor kikötött valahol a hajó, akkor Pál nem a Plázába ment bevásárolni, nem indult városnéző körútra sem, vagy nem vonult el egy kényelmes vendégházba, hogy kipihenje az út fáradalmait. Neki a testvéri közösség volt a fontosabb. Számodra fontos-e a testvéri közösség, amiért akár még áldozatot is kész vagy hozni? Vagy a magad kényelme a fontosabb?

Tíruszban azt mondták Pálnak, hogy ne menjen Jeruzsálembe, mert a testvérek tudták, hogy ott bajok fognak történni. Az ismeret helyes volt, de a levont következtetés viszont helytelen. Pálra Jeruzsálemben fogság várt, de ez nem azt jelentette, hogy nem kellett oda mennie. A mi emberi gondolkodásunk szerint nehéz elfogadni, hogy ami szenvedéssel, fájdalommal jár, az lenne Isten akarata. Mi azt szeretnénk, ha minden jól alakulna az életünkben, ha soha nem lenne betegség, gyász, megpróbáltatás, félelem vagy lemondás. De Isten akár ezeken keresztül is formálhat minket. Ezek is eszközök lehetnek az Úr kezében, hogy végbemenjen az Ő előre eltervezett akarata. Amikor Józsefet eladták a testvérei rabszolgának, akkor egyik pillanatról a másikra a kivételezett, kedvenc fiúból kiszolgáltatottá, kitaszítottá vált. Távol az atyai háztól Isten elvégezte benne, hogy ahelyett, hogy bosszút állt volna az elszenvedett sérelmekért, megmentette a családját az éhség idején.

Cézáreában Fülöp evangélista, és a családja is hívők voltak. A lányai is az Urat szolgálták, és prófétáltak. Beteljesedett, amit Jóel próféta mondott: „kiöntöm lelkemet minden testre, és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok;” (Jóel 2, 28). Azt, hogy valaki alkalmas-e a szolgálatra, nem annak alapján lehet eldönteni, hogy az illető férfi-e vagy pedig nő, hanem annak alapján, hogy kapott-e kegyelmi ajándékot a szolgálatra. Milyen jó, amikor egész családok, az idősek és a fiatalok egységben az Úrnak szolgálnak.

Az Isten kijelentését nem egyformán fogadták a hívők. Amikor a Szentlélek kijelentette Agabosz prófétán keresztül, hogy mi vár Pálra Jeruzsálemben, voltak, akik le akarták beszélni Pált arról, hogy Jeruzsálembe menjen. Azt szerették volna, ha Pál kikerüli a szenvedést. Pál viszont kész volt vállalni a megpróbáltatásokat Jézusért, sőt még akár a halált is. Pál tudta, hogy az az Úr akarata, hogy Jeruzsálembe menjen. Már korábban is kijelentette neki a Szentlélek, hogy mi vár rá Jeruzsálemben és ő ezt elfogadta. Te kire hallgatsz? A Szentlélek vezetésére, vagy mások véleményére, vagy a saját meglátásaidra? Lehet, hogy megértjük azokat a testvéreket, akik aggódtak Pál apostol testi épségéért, de mégsem adhatunk nekik igazat. Mert Isten azt akarta, hogy Pál bizonyságot tegyen a földi hatalmasságok előtt, a császárt is beleértve, és ehhez az út a jeruzsálemi fogságon át vezetett. Mit teszel akkor, amikor egy dologban megérted, hogy mi az Úr akarata? Aláveted magadat Isten akaratának, vagy inkább más utat szeretnél? Isten még a rossz dolgokból is tud jót kihozni. Amikor korábban Pált és Szilászt börtönbe vetették, és a lábukat kalodába szorították, ezt a kellemetlenséget Isten arra használta fel, hogy a börtönőr megtérjen egész házanépével együtt. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, Pálnak és Szilásznak börtönbe kellett kerülnie.

Fontos kérdés, hogyan érthetjük meg, hogy mi az Úr akarata? Józsefnek Isten álomban mutatta meg a jövőjét. Abrámot látomásban biztosította Isten arról, hogy megáldja és megoltalmazza. Isten kijelentheti az Ő akaratát prófétai üzenetben, mint ahogy tette Agabosz próféta által. Szólhat hozzánk az Ő igéjén keresztül, vagy akár a körülmények által is. Lehet, hogy becsuk előttünk egy ajtót, és kinyit egy másikat. Ha nem tudjuk, hogy mi az Úr akarata, akkor imádkozzunk, hogy mutassa meg. Vagy kérhetünk egy bölcs lelki vezetőtől is tanácsot, kérhetjük, hogy segítsen megérteni az Úr akaratát. Ha Istenre figyelünk imádkozó szívvel, ha személyes kapcsolatban vagyunk Vele, akkor megmutatja nekünk is a Szentlelke által az Ő akaratát. Vannak dolgok, amikkel kapcsolatban a Szentírás alapján egyértelmű, hogy mi az Úr akarata. Ilyen például, hogy kerüljük a bűnt: „Kerüljétek a paráznaságot.” (1 Kor. 6, 18) „… kerüljétek a bálványimádást.” (1 Kor. 10, 14) Azonban lehetnek olyan helyzetek a személyes életünkben, amikor jól tesszük, ha megkérdezzük az Urat, hogy mi az Ő akarata? Mit akar, hogy cselekedjünk? Bárcsak igényt tartanánk minden fontos döntésünk előtt az Ő véleményére! És ha megértettük, annak megfelelően is cselekednénk!

Jézus is tudta, hogy mi fog vele történni. Tudta, hogy a bűnösök kezébe adatik. Tudta, hogy kigúnyolják, hogy leköpdösik, hogy megostorozzák, hogy tövisből font koronát nyomnak a fejére, hogy átlyukasztják a kezét és a lábát. Már a betlehemi jászolbölcsőre is a kereszt árnyéka vetődött. Jézussal is valami hasonló történt, mint Pállal, amikor arról beszélt a tanítványoknak, hogy keresztre fogják feszíteni. Péter azt mondta erre, hogy nem eshetik ez meg veled. Isten akarata időnként nem egyezik meg a mi elvárásainkkal. Bárcsak tudnánk Isten szerint látni a dolgokat akkor is, ha az Ő terve nem a mi kedvünkre való! Ki tudod-e mondani, hogy legyen meg az Úr akarata, akkor is, ha az érzelmeid mást diktálnának? Tudsz-e igent mondani Isten akaratára, akkor is, ha ehhez meg kell tagadnod magadat újból és újból? Lehet, hogy le kell mondanod valamiről, amihez pedig ragaszkodnál. Összeszorított fogakkal, keserűen mondod ki, hogy legyen meg az Úr akarata, vagy örömmel, úgy, mint aki tudja, hogy Ő a legjobbat akarja a számodra, ha most még nem is érted esetleg? Amikor Jézus a Gecsemáné kertben gyötrődött és tusakodott, végül ki tudta mondani, hogy „Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár; mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint Te.” (Mt. 26, 39) Isten akarata Jézus halála által a mi megváltásunk volt, hogy mi élhessünk, de ehhez Jézusnak meg kellett halnia. És Ő önként vállalta, hogy belehal abba, hogy teljesítse Isten akaratát, hogy betöltse a küldetését! Ha Te is azt akarod, hogy az Úr akarata legyen meg az életedben, akkor ehhez a vágyaidnak, az óemberednek meg kell halnia! Vállalod-e ezt az Úrért? Szereted-e Őt annyira, hogy ezt megtedd Érte?

A kijelentés által Isten fel akarta készíteni Pált a rá váró szenvedésekre, hogy ne érje váratlanul, ami majd történni fog vele. Isten nem azt akarta, hogy Pál elmeneküljön a nehézségek elől, hanem hogy bátran vállalja Krisztusért. És Pál nem hagyta, hogy lebeszéljék arról, hogy Jeruzsálembe menjen. Ha Isten nehéz úton vezet Téged, megadja hozzá az erőt is, hogy el tudd hordozni. Ő nem hagy magadra Téged egy percre sem, hanem veled van a nehézségek között is! Ő jót tervezett felőled akkor is, ha most még nem is úgy tűnik. Bízz Benne! Ne hagyd, hogy mások lebeszéljenek az Isten által Neked rendelt útról! Pál apostol a fogsága révén eljutott a római császár udvarába, és bizonyságot tehetett előtte a hitéről. A fogsága alatt olyan leveleket írt, amik ma bibliai könyvek. Nélkülük nem lenne teljes a Szentírás! Bárcsak őszintén tudnánk kérni naponként, hogy Atyám, legyen meg a Te akaratod az én életemben most is!

Kérdések:

  • Ki tudod-e mondani, hogy legyen meg az Úr akarata, akkor is, ha Te mást szeretnél?
  • Hogyan tapasztaltad meg, hogy Isten a nehézségeket a javadra fordította?
  • Hogyan érted meg, hogy mi Isten akarata?