Sion

Igehirdető: Marti

Dátum: Január 18, 2026

Jósáfát elment Akhábhoz, aki rávette, hogy menjen vele háborúba Arám királya ellen – így foglalhatjuk össze röviden ezt az igeszakaszt. De nézzük meg egy kicsit a részleteiben is! Salamon uralkodása után Izráel országa két részre szakadt. Jósáfát a déli országrész királya volt, Akháb pedig az északié. Jósáfát az Urat szolgálta, Akháb pedig pogány felesége, Jezabel hatására bálványimádó lett. Mégis Jósáfát fiának Akháb lánya lett a felesége, mert ez politikailag és gazdaságilag is előnyösnek tűnt. Azonban az, hogy gyermekeik révén rokoni szálak is fűzték össze őket, nem volt kedves az Úr előtt. Ennek a házasságnak végzetes következményei lettek, hiszen később Akháb lánya kiirtotta Dávid házának minden élő férfi leszármazottját egy csecsemő kivételével.

Jósáfát meglátogatta rokonát, aki a násza volt. Nem egyedül ment Akhábhoz, hanem hadinép is volt vele. Itt követte el Jósáfát a második súlyos hibát. Mi köze van annak, aki az Urat szolgálja ahhoz, aki bálványimádó? Mit keres az Úr szolgája a bálványimádók tivornyáján? Miután Akháb gazdagon megvendégelte Jósáfátot és a vele lévőket, ez után már nem illet nemet mondani neki, amikor arra kérte, hogy menjen el vele a háborúba Arám királya ellen. És Jósáfát belesétált ebbe a csapdába, és elhamarkodottan beleegyezett. Lehet, hogy ekkor már érezte, hogy valami nincs rendben. Igent mondott valamire, amiről nem kérdezte meg előtte az Urat. Te meg szoktad-e kérdezni minden fontos döntésed előtt, hogy mi az Úr akarata, mielőtt igent mondanál valamire? Vagy csak miután igent mondtál, utólag próbálod a döntésedet aláírattani az Úrral? Hogyan tudhatjuk meg, hogy mi az Úr akarata? Isten megmutathatja az Ő akaratát az Biblián keresztül, imádság közben, vagy a körülményeken által, vagy a Szentlélek kijelentheti akár prófétai szóval is. Neked hogyan szokta megmutatni Isten az Ő akaratát leggyakrabban? Csak kéred az Úri Ima szavaival, hogy „Legyen meg a Te akaratod amint a mennyben, úgy a földön is!” vagy valóban szeretnéd is, hogy így legyen? Jósáfát itt nem tudott nemet mondani arra, amire kellett volna. Te tudsz-e nemet mondani, ha kell, vagy csak sodródsz az árral a körülmények hatására? Lehet, hogy Akháb egy kicsit meglepődött Jósáfát kérésén, hogy kérdezzék meg az Urat is, de tudhatta, hogy a saját udvari prófétái úgyis csak azt fogják mondani, amit ő hallani akar. Mind a négyszázan ugyan azt fújták. Ez a hírtelen egyhangúság gyanút kelthetett Jósáfátban. Hogy lehet, hogy valamennyien ennyire gyorsan a harcra buzdítanak és győzelmet jövendölnek? Nem ők mennek harcolni, csak másokat bíztatnak arra, hogy induljanak. Megkérdezte valaki közülük egyáltalán az Urat, vagy csak egyszerűen azt szajkózzák, amit Akháb hallani akar? Az üzenet szemléltetésére egyikőjük még vasszarvakat is készített. Ezek elkészítéséhez több idő kellett, tehát már jó előre készen volt a válasz, amit Akháb hallani akart. Hát más nincsen az Úr igaz prófétái közül, akit még megkérdezhetnénk? - kérdezte ekkor Jósáfát.

A prófétákon keresztül az élő Isten szól. A próféták Isten küldöttei, már ha valóban az Ő szolgálatában állnak. Ez a 400 próféta nem azt mondta, amit az Úr mondott nekik, hanem azt, amit Akháb hallani akart, amiért fizették őket. Hamis próféták voltak mindannyian. Megkísérthet minket is, hogy azt mondjuk, amit a másik hallani szeretne. Te mennyire tudod hűen továbbadni azt az üzenetet, amit az Úr Rád bízott?

És ekkor jön Míkájahú, vagyis Mikeás. Mikeás és Akháb nem először találkoztak itt. Akhábnak Mikeásról nem volt jó véleménye, mivel Mikeás már korábban is megfeddte Akhábot az engedetlensége miatt. A két király Samária kapujánál ült királyi székben, királyi ruhába öltözve, amikor Mikeás megjelent. Akháb tulajdonképpen már az előtt eldöntötte, hogy harcba indul, mielőtt megkérdezték volna a prófétákat. Jósafátot, mint az Úr szolgáját, ha egy kicsit megkésve is, de érdekelte, hogy mi az Úr akarata ebben a dologban. És amikor meghallotta Mikeás szájából a lehangoló igazságot a harccal kapcsolatban, mégsem tudott nemet mondani arra, hogy elmenjen a harcba. Miért? Mert trónon ülve, királyi pompában, bálványimádókkal körülvéve rendkívül nehéz meghallani az Úr üzenetét és helyesen dönteni. Különösen akkor, amikor korábban már könnyelműen a szavát is adta arra, hogy elmegy a harcba! Blamás lett volna utólag visszalépni, de mégis ez lett volna helyes.

Amikor Jónás Ninivében hirdette Isten ítéletét, akkor a Ninive-beliek böjtöt hirdettek, és zsákba öltöztek. Ninive királya is felkelt a trónról, levetette a királyi palástját, zsákba öltözött és a porba ült. És Isten megkegyelmezett Ninivének, mert megalázkodtak és megtértek Jónás prédikálására!

Korán sem mindegy, hogyan hallgatod Isten üzenetét! Ha magas trónon ülsz, díszbe öltözve, akkor nehéz lesz meghallanod Isten szavát! Az sem mindegy, kikkel vagy körülvéve, hogy kikkel barátkozol! Hitetlen bálványimádók között ülve egy asztalnál könnyen elnyomja Isten halk hangját a társaság zsivaja. Ha ott vagy, ahol nem kellene lenned, ha olyanokkal vagy együtt, akikkel nem kellene, akkor ne lepődj meg azon, ha elbuksz. Péter is akkor tagadta meg Jézust, amikor annál a tűznél melegedett, ahol olyanok voltak, akik leköpték és szidalmazták az Urat, vagyis Jézus ellenségei voltak! Ha nem szeretnél elbukni, akkor Te se melegedj a világi tüzeknél!

Az istenfélő Jósáfát nem helyesen döntött akkor sem, amikor fiának a bálványimádó Akháb lányát kérte feleségül. És az is hiba volt, hogy egy asztalhoz is telepedett a bálványimádókkal. Ebben a világias közegben könnyen belesétált a csapdába, ami majdnem az életébe került. Pedig a Mikeás által felvázolt kép teljesen egyértelmű volt. A pásztor nélküli szétszóródott juhok víziója itt a csata elvesztését jelentette. Jósáfátnak látnia kellett volna, hogy semmi keresnivalója nincs egy vesztes háborúban. Az Újszövetségben is olvasunk ilyenről, amikor Jézus olyannak látta az összegyűlt tömeget, mint a pásztor nélküli juhokat (Márk 6, 34). És hogyan folytatódott mindez? Jézus sok mindenre tanította őket, majd két halból és öt kenyérből ezreket vendégelt meg. Mert ez Jézus akarata. Ő pásztora szeretne lenni a pásztor nélküli juhoknak, és meg akarja elégíteni őket. Jézus Téged is meg akar elégíteni!

Mikeás prófétának nem volt könnyű dolga. Azt kellett elmondania, amit Akháb nem akart hallani. Mikeás mégis vállalta, hogy elmondja azt az üzenetet, amit az Úrtól kapott. Az az üzenet, amit Mikeás továbbadott, nem volt népszerű. Egyedül volt a túlerővel szemben. Megpofozták, megverték, bebörtönözték, és éheztették. Megérte? Mindezeket a kellemetlenségeket elkerülhette volna, ha ő is ugyanazt mondja, amit az udvari próféták. De akkor nem lett volna tiszta a lelkiismerete. Akkor neki is része lett volna sokak halálában. És Akháb sem hallhatta volna még egyszer, utoljára az Úr üzenetét, hogy mit kellene tennie.

Mit tanulhatunk Akháb példáján keresztül? Akhábnak többször lett volna lehetősége megtérni. Isten kegyelmesen szólt hozzá most is Mikeás prófétán keresztül, de ő fölfuvalkodottságában megkeményedve nem akarta már meghallani az intő szót. Ne engedjük el a fülünk mellett Isten megítélő beszédét, még akkor sem, ha nem könnyű engedni Neki! Az, ha Isten még szól, az kegyelem! Ha Isten szól, akkor azt azért teszi, mert szeret Téged, és azt szeretné, ha megváltoznál, ha engednél Neki és megmenekülnél az örök életre! Ha Isten szól, elengedhetjük a fülünk mellett, vagy mondhatjuk, hogy megtesszük, amit az Úr kér, csak nem most, hanem majd valamikor, vagy pedig engedhetünk Neki azonnal. Bárcsak tudnánk mindig késlekedés nélkül engedni az Úrnak, amikor szól hozzánk, amikor kér tőlünk valamit!

Mi az, amin Jósáfát példáját látva érdemes elgondolkodnunk? A hívőnek mindent szabad ugyan, de nem minden válik hasznára (1 Kor. 10, 23). Ne gondold magadat annyira erősnek, hogy ott is meg tudsz maradni hűségesen az Úr útján, ahova nem Ő küldött Téged! Ne légy elbizakodott! Jobb inkább messzire elkerülni azokat a helyeket, ahol könnyen megkísérthet a Sátán, mint elbukni a kísértésekben!

Mire tanít minket Mikeás? Érdemes akkor is hűen kitartani az Úr üzenete mellett, ha az nem annyira népszerű is, mert idővel úgyis kiderül, hogy kit igazol az Úr! Jobb nehézségek között az Úrral lenni, mint jólétben nélküle.

Adjon az Úr mindannyiunknak készséget arra, hogy megtegyük mindazt, amit kér most tőlünk Úr!

Kérdések:

• Neked hogyan szokta megmutatni Isten az Ő akaratát?
• Te mennyire tudod hűen továbbadni azt az üzenetet, amit az Úr Rád bízott?
• Ki a Te Akhábod, akihez az Úr küld Téged?

Jehoshaphat /dʒəˈhɒʃəfæt/ went to Ahab /ˈeɪ.hæb/, who persuaded him to go to war with him against the king of Aram /ˈeə.ræm/ – this is how we can briefly summarize this Bible passage. But let’s look at it in a bit more detail! After Solomon’s /ˈsɒl.ə.mən/ reign, the nation of Israel split into two parts. Jehoshaphat was the king of the southern kingdom, and Ahab was the king of the northern one. Jehoshaphat served the Lord, but Ahab became an idol worshiper under the influence of his pagan wife, Jezebel. Yet Jehoshaphat’s son married Ahab’s daughter, because it seemed politically and economically advantageous. However, the fact that they became related through their children was not pleasing to the Lord. This marriage had fatal consequences, because later Ahab’s daughter wiped out all the living male descendants of the house of David except for one infant.

Jehoshaphat visited his relative, who was his in-law. He did not go to Ahab alone, but had soldiers with him. This is where Jehoshaphat made his second serious mistake. What does someone who serves the Lord have to do with an idol worshiper? What is a servant of the Lord doing at an idolaters' /aɪˈdɒl.ə.tər/ feast? After Ahab had entertained Jehoshaphat and those with him generously, it was no longer appropriate to say no to him when he asked him to go to war with him against the king of Aram. And Jehoshaphat walked right into this trap and hastily agreed. Perhaps by this point he already sensed that something was not right. He said yes to something without first asking the Lord about it. Do you ask what the Lord’s will is before every important decision, before you say yes to something? Or do you only seek the Lord’s confirmation after you have already said yes?

How can we find out what the Lord’s will is? God can reveal His will through the Bible, during prayer or through circumstances, or the Holy Spirit can reveal it even through a prophetic word. How does God most often reveal His will to you? Do you just pray the words of the Lord’s Prayer, " Your will be done, on earth as it is in heaven," or do you truly want it to be so?

Jehoshaphat could not say no here to what he should have. Can you say no when you need to, or do you just go with the flow under the influence of circumstances? Perhaps Ahab was a little surprised by Jehoshaphat’s request to ask the Lord, too but he knew that his own court prophets would only say what he wanted to hear anyway. All four hundred of them said the same thing. This sudden unanimity /ˌjuː.nəˈnɪm.ə.ti/ may have raised suspicion in Jehoshaphat. How can it be that they all so readily call for battle and predict victory? They are not the ones going to fight; they are only urging others to go. Did any of them actually inquire of the Lord, or are they just parroting what Ahab wants to hear? To illustrate his message, one of them even made iron horns. These took time to make, so the answer Ahab wanted to hear was prepared well in advance. " Is there no longer a prophet of the Lord here whom we can inquire of?" Jehoshaphat then asked.

It is the living God that speaks through the prophets. The prophets are God’s messengers, provided they truly stand in His service. These 400 prophets did not say what the Lord told them, but what Ahab wanted to hear, what they were paid for. They were all false prophets. We too can be tempted to say what the other person wants to hear. How faithfully can you pass on the message that the Lord has entrusted to you? And this is when Micaiah /mɪˈkaɪə/ comes. This was not the first time Micaiah and Ahab had met. Ahab did not have a good opinion of Micaiah, because Micaiah had already rebuked Ahab for his disobedience. The two kings were sitting on their thrones at the gate of Samaria, dressed in their royal robes, when Micaiah appeared. Ahab had actually already decided to go to battle before they had even consulted the prophets. Jehoshaphat, as a servant of the Lord, was interested in what the Lord’s will was in this matter even if a little late. And when he heard the discouraging truth about the battle from Micaiah’s mouth, he still could not say no to going into battle. Why? Because sitting on a throne, in royal splendor, surrounded by idol worshipers, it is extremely difficult to hear the Lord’s message and make the right decision. Especially when he had already carelessly given his word that he would go into battle! Backing out afterward would have been embarrassing, but it still would have been the right thing to do.

When Jonah proclaimed God’s judgment in Nineveh /ˈnɪnɪvə/, the people of Nineveh proclaimed a fast and put on sackcloth. The king of Nineveh also got up from his throne, took off his royal robe, put on sackcloth and sat in the dust. And God had mercy on Nineveh, because they humbled themselves and repented at Jonah’s preaching! It matters greatly how you listen to God’s message! If you are sitting on a high throne, dressed in splendour, it will be hard to hear God’s word! It also matters who you are surrounded by, who you associate with! Sitting at a table among unbelieving idol worshipers, the noise of the company can easily drown out /draʊn/ God’s quiet voice. If you are where you should not be, if you are with those you should not be with, then do not be surprised if you fall. Peter also denied Jesus while warming himself by the fire among those who mocked and insulted the Lord—those who were His enemies! If you do not want to fall, then do not warm yourself by worldly fires either!

Even the God-fearing Jehoshaphat made a poor decision when he arranged for his son to marry the daughter of the idolatrous /ʌɪˈdɒlətrəs/ Ahab. And it was also a mistake that he sat down at the same table with idol worshipers. In this worldly environment, he easily walked into a trap that almost cost him his life. Yet the picture painted by Micaiah was completely clear. The vision of the scattered sheep without a shepherd meant the loss of the battle. Jehoshaphat should have seen that he had nothing to do with a losing war. We also read about this in the New Testament, when Jesus saw the gathered crowd as sheep without a shepherd (Mark 6:34). And how did this continue? Jesus taught them many things, then fed thousands from two fish and five loaves. Because this is Jesus' will. He wants to be the shepherd of the sheep without a shepherd, and He wants to satisfy them. Jesus wants to satisfy you too! The prophet Micaiah did not have an easy task. He had to say what Ahab did not want to hear. Yet Micaiah undertook to deliver the message he received from the Lord. The message that Micaiah passed on was not popular. He was alone against the overwhelming majority. He was slapped, beaten, imprisoned, and starved. Was it worth it? He could have avoided all these unpleasantries if he had said the same thing as the court prophets. But then his conscience would not have been clear. Then he too would have had a part in the death of many. And Ahab would not have been able to hear the Lord’s message one last time about what he should do.

What can we learn from Ahab’s example? Ahab had several opportunities to repent. God graciously spoke to him now as well through the prophet Micaiah, but in his pride he hardened himself and no longer wanted to hear the warning word. Let us not ignore God’s convicting words, even when it’s not easy to yield to Him! The fact that God still speaks is grace! If God speaks, He does so because He loves you, and He wants you to change, to yield to Him, and to be saved for eternal life! When God speaks, we can ignore it, or we can say that we will do what the Lord asks, just not now, but sometime later, or we can yield to Him immediately. If only we could always yield to the Lord without delay when He speaks to us, when He asks something of us! What lessons can we learn from Jehoshaphat’s example? A believer has the right to do anything, but not everything is beneficial (1 Cor. 10:23). Do not think yourself so strong that you can remain faithful to the Lord’s way in places where He did not send you! Do not be overconfident! It is better to stay far away from places where Satan can easily tempt you than to fall into temptation! What does Micaiah teach us? It is worth standing faithfully by the Lord’s message even if it is not so popular, because in time it will become clear whom the Lord vindicates! It is better to be with the Lord in hardship than without Him in prosperity. May the Lord give us all the willingness to do everything He is asking of us now!

Questions:

1. How does God usually reveal His will to you?
2. How faithfully can you pass on the message that the Lord has entrusted to you?
3. Who is your Ahab, to whom the Lord is sending you?