Naámán

2 Királyok 5, 1-27

Igehirdető: Mark

Dátum: Március 22, 2026

Gyakran akkor kiáltunk Istenhez, amikor bajban vagyunk. Pedig az az igazság, hogy mindig szükségünk van Istenre. Minden Isten kezében van. Mennyire van szüksége annak Istenre, akiben ez a kérdés meg sem fogalmazódott, mert nem ismeri Istent?

Egy sűllyedő hajón mindenki hívővé válik.

Van úgy, hogy bajban vagyunk, és ezért kiáltunk Istenhez. Van, hogy nem vagyunk bajban, de Isten közelségére vágyunk. Előfordulhat, hogy nem vagyunk bajban, de megfeledkezünk Róla, hogy Istenre lenne szükségünk.

Naámán sikeres arámi hadseregparancsnok volt. Pozitív személyiség volt, megbecsült, tekintélyes. Annak ellenére, hogy a zsidók ellensége volt, sok sikere volt. Amit lehetett, azt elérte, de halálos ítéletet kapott. Leprás lett. Ez indította útjára a pogány Naámánt. Hol volt ő attól, hogy a megváltást keresse? Végül, amikor meggyógyult, Isten nem csak a betegségtől szabadította meg, hanem a haláltól is! Szüksége volt a betegségre ahhoz, hogy Istent keresse és megtisztuljon. A lepra tudatosította benne a halált. A halál eljön mindannyiunk életében. Ha elfogadjuk Istent, akkor megmenekülünk a halál fogságából.

Naámán úgy akart meggyógyulni, ahogyan ő elképzelte.

Jézus is a Jordánban keresztelkedett meg. Isten a legnagyobb jelet küldte neki. Ugyanazt nyújtotta neki, mint amit az egyszülött Fiának.

Az istentelen ember azt kérdezi, miért így?

Gyakran azt gondoljuk, jobban tudjuk mire van szükségünk.

Van, hogy Isten csak egy egyszerű dolgot kér, és mi mindent megtennénk, csak azt nem!

Jónás is az ellenkező irányba indult, mint kellett volna. Mózes is kifogásokat keresett.

Honnan tudjam, hogy az adott helyzetben mire van szükségem?

Mindig Isten akarata érvényesül. Ezért kell Istent megismernünk, hogy bölcsen tudjunk dönteni!

Naámán feleségének szolgálólányát elrabolták, elválasztották a családjától. Mégis ő a fogvatartójának az egészségéért aggódott, ahelyett, hogy haragudott volna. Ez a lány dühös lehetett volna, mégis észrevette, hogy a fogvatartóinak Istenre van szüksége.

A társadalom megosztóvá vált. Haragszunk azokra, akik más nézetet vallanak, mint mi.

Naámánt mintha kicserélték volna. Megváltozott kívül és belül is. Meggyógyult és megtért. A személyisége is megváltozott. Alázatos lett. Megköszönte a csodát.

Elizeus nem fogadott el ajándékokat. Géházi, Elizeus szolgája, aki Isten embere mellett élt, mégis megbukott. A kapzsiság úrrá lett rajta. Hazudott is az urának. Hiába volt közel a tűzhöz, mégis fázott. Hogy tudott megfeledkezni arról, hogy mire van szüksége igazán?

Istennel jársz? Vágysz-e Isten jelenlétére akkor is, ha minden rendben van, vagy csak akkor, ha baj van?