Tanítvánnyá tétel
Amikor Isten igéje hirdettetik, Isten szól a néphez. A teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. (Róm. 8, 19) Hol vannak most Isten fiai? Akik amikor megszólalnak, megtérnek az emberek? Arra van szükség, hogy embereket halásszunk. A tanítványok a hálókat mosták, miután nem fogtak semmit. Jézus megjelent, mert látta, hogy el vannak keseredve, csalódás érte őket. Egész éjjel halásztak, de nem fogtak semmit. Sokan feladnák, amikor nem működik valami. A tanítványok nem hagyták abba, hanem készültek újra a halászatra. Semmi nem szakaszthat el minket Isten szeretetétől. (Róm. 8, 39)
Egy szigeten egy kis kunyhó épült. Akik ott voltak, segítettek a hajótörötteknek. Nézték a vizet, hogy van-e szükség segítségre. Sok embert megmentettek. A viskó romos volt. Felújították. Szép lett a kunyhó, és ekkor már nem volt fontos az emberek megmentése. A kunyhó így már nem töltötte be a funkcióját.
A gyülekezeteknek is az a feladata, hogy megmentse az embereket. Lehet, hogy a gyülekezetek elkényelmesedtek. De Isten arra hívott el, hogy mentsük meg az embereket.
Jézus nem csak a templomba ment be, hanem kiment a tengerhez is. Ha Jézus lakozik bennünk, akkor fontos, hogy bennünk is az az indulat legyen, hogy igyekezzünk megmenteni az embereket.
Jézus Pétert másik irányba vitte. Abba az irányba, hogy embereket halásszon.
Nem fogtak semmit, de Jézus azt mondta, hogy próbálják meg újra. Isten nem adja fel. Újra bíztat minket, hogy legyünk ember halászok.
Isten sokszor a nehézségek idején jelenik meg. Amikor minden jól megy, akkor sokan nem keresik Istent.
Péter Pál lelkész korházba került, mert egy munkagép leszakította a jobb kezének hüvelykujját. Ott találkozott az egyik betegtársával, aki csak románul tudott, így a nővérek és az orvosok nem értették, mit mond. De Péter Pál megértette, és bizonyságot tudott neki tenni és elvezette a megtérésig. Amikor a betegtárs meggyógyult és hazaengedték a korházból, Péter Pál is hazamehetett, mert már elvégezte ott a szolgálatát. Fontos kimenni és megkeresni az elveszetteket!
Lássuk meg a Saulokban a Pálokat! Adjunk esélyt nekik!
Fontos, hogy a kunyhó a megmentésre figyeljen! Sok az elkeseredett ember.
Nehéz időket élünk.
Jézus szeretett példázatokban beszélni. (Mk. 12, 1) Izráel szőlője mi vagyunk.
Változzunk a gondolkodásunkban! Tartsuk meg az értékeket, amiket Isten készített. A szőlő körül volt véve kerítéssel. Fontos, hogy körül tudjam zárni magam. Ha nincs védelem, akkor a rókák tönkretesznek. Dániel körülvette magát. (Dán. 1,8) Tudta, hogy az ételeket bemutatták előtte Baálnak, és nem akarta megfertőztetni magát. Saul nem vette körül magát, beengedte a rókákat (1 Sám.18,10-11). Egy kis irigység volt benne, egy kerítés lécet lebontott. Ha az irigység felnő, gyilkos indulattá lesz. Kell torony is, hogy a hívő ember belássa a dolgokat. (Mk. 12, 1) Jön a tolvaj is. Álljunk az őrhelyünkre! (Hab. 2,1) A gonosz tönkre akar tenni, és becsap minket. Ézsaunak lencsét kínált, de elveszítette az elsőszülöttségi jogát. Sámsonnak Delilát kínálta,de elveszítette a szeme világát.
Isten szeret, és velem van.
Kell kerítés a rókák miatt. Kell torony is, ahonnan belátom az életemet, hogy a tolvaj ne jöjjön.
A sajtóban a szőlőt megtapossák, hogy kinyerjék belőle a mustot. Van olyan időszak, amikor úgy érezzük, hogy meg vagyunk taposva. Ez azért van így, hogy megerősödjünk, hogy növekedjünk.
József örült az álomnak, de összetöretett, de Isten felemelte.
Isten fel akar minket nevelni kész harcosokká. Ahhoz, hogy erővel és hatalommal hirdessük az evangéliumot, ahhoz kell a sajtó, a megtöretés. Itt látszik meg, hogy ki vagy valójában. Amikor minden rendben van, akkor könnyű mondani, hogy dicsőség az Úrnak!
Mt. 28, 18-20 Menjünk, és tegyünk tanítvánnyá embereket! És Isten velünk lesz!
Ha az élet citromot adott neked, csinálj belőle limonádét!