Zsidókhoz írt levél 10, 1-18
A papok ugyan azokat a dolgokat újra és újra elvégzik. Pál a keresztény zsidóknak írta ezt a levelet. Ez a fejezet azoknak szól, akik áldoztak napról napra szüntelenül. Tudniuk kellett, hogy ez nem elég. Nem szabadította meg őket. Tudták, hogy nem volt tökéletes, hanem csak ideiglenes. Nem volt egyszerű egy áldozatot bemutatni. Ki kellett vágni a fát. Le kellett ölni az állatot. Folyt a vér. Föl kellett darabolni a húst. Sok munka után végre eljutottak oda, hogy bemutassák az áldozatot és egy pillatatig jól érezték magukat. 10 perc múlva már nem érezték magukat tisztának. Az egyetlen áldozat a bűntelenség örömét hordozza, hogy szentekké leszünk. Hogyan kell odajárulni Isten trónjához? Bármikor oda járulhatunk. A kapcsolatról szól. Istennek nincsen szüksége arra, hogy bármit adjunk Neki. Minden nap kapcsolatunk lehet Vele. A törvény az eljövendő javak árnyéka. Az árnyék a fénnyel együtt jár. Mózes látni akarta Istent, de csak hátulról láthatta. Isten dicsőségének csak egy részét láhatjuk. Lesznek, akik elitélnek, ami nem jó. Legyetek óvatosak, az igazság Jézus Krisztus. Isten tudta, hogy nem lesz elég az állat áldozat, de kell egy jobb, egy örökre szóló. Egy folyamat, hogy megszentel. Jézus tökéletes. Én nem vagyok az, de azzá válok. Péter tökéletessé vált a hibái által. Azokat, akik hibákat követnek el, Isten tudja használni azok életében, akik hibát követnek el. Ha hisztek Jézusban, akkor nincs szükség többé áldozatra.