Apostolok cselekedetei 15, 36-41
A mút héten arról volt szó, hogy időnként nem elég üzenet küldeni, hanem személyt is kell küldeni. Isten megtehette volna, hogy küld egy üzenetet, hogy megbocsát, de Ő elküldte a fiát, Aki áldozatul adta magát és elvette a bűneink büntetését. Pál apostolnak három missziós útjáról tudunk. Kettőre Barnabással ment. Közben magukhoz vették Barnabás unokatestvérét, Márkot. Az első állomás Ciprus volt, Barnabás otthona. Itt nem alakultak gyülekezetek, de a helytartó megtért. Kisázsiába, Antiókiába utaztak, ahol berobbant a missziós munka. Minden városban gyülekezetek alakultak. Ebben Márk már nem vett részt. Amikor Jézust elfogták, megragadták egy gyermek ruháját, aki kibújt belőle, és meztelenül elszaladt. Ez a gyermek Márk volt. Márk anyjánál gyűlt össze a gyülekezet. Márk később Péternek volt a munkatársa. Ez a szakasz nem tűnik lelki üzenetnek, hanem történési beszámoló. Lukács leírta, hogy mi történt, de tanít bennünket még a 21. században is. A tanulság az, hogy szükséges a testvéri közösség gyakorlása. Szükség van őszinte emberi kapcsolatokra. Pál és Barnabás nemcsak elvégezték a munkát, hanem törődtek is az emberekkel. Fontosak voltak nekik az emberek. Fontos, hogy mi van a testvéreinkkel. Nem számonkérjük őket, hanem megkérdezzük, hogy miben segíthetünk. Melléjük állunk-e, imádkozunk-e értük, és velük? Ha igazi közösséget szeretnénk, nemcsak a lelkükkel foglalkozunk! Más és más nehézségeink vannak. Valódi közösségre van szükség, élő közösségre. A lelki fejlődésre is szükség van. Beszélgessünk az igéről! Imádkozzunk egymás gyengeségeiért és a kísértések elveszítik erejüket! Ha van olyan testvér, akivel bűnvalló közösségben vagyunk, akkor mélyebben átéljük Isten szabadítását. Pálék nem egyedül indultak a szolgálatra. A Szentlélek választotta ki Pált és Barnabást. Barnabás mit tett volna Pál nélkül? Amíg Pál beszélt, Barnabás imádkozott. Kiegészítették egymást. Amikor különváltak, Pál választott mást. Jézus kettesével küldte el a tanítványokat. Ez nem egyéni projekt. Nincs helye a dicsőségvágynak. Jézus is csapatban dolgozott, a 12 tanítvánnyal. De volt, amit egyedül csinált. Amikor a kereszten lógott, egyedül volt. A pokol kínjait szenvedte el érted és értem. Meg kell tanulnunk csapatjátékosnak lennünk, hogy támogassuk egymást! A másik kiigazít. Együtt fejlődhetünk, növekedhetünk. Pál beszámolt a gyülekezetnek is. Nem egyedül szolgált, hanem ketten szolgáltak együtt a gyülekezettel. Szomorú, hogy Pál és Barnabás meghasonlott. Azt gondolhatnánk, hogy békésen elváltak. De ez nem csendes elválás volt, hanem élesen összevesztek. Megbomlott az egység. Veszekedve nem lehet együtt szolgálni! A részleteket nem tudjuk, hogy kinek volt igaza. Pál szerint, aki hűtlen volt, az nem jöhet velük. Barnabás engedékenyebb volt. Értékesnek tartotta Márkot. Ne veszekedjünk! Ne írjuk le az embereket, akkor sem, ha alkalmatlannak tartjuk őket. Márk utána leírta az evangéliumot, ami az első leírt evangélium volt. Márk nem volt értéktelen. Ne ítéljünk elhamarkodottan! Isten szemében értékes vagy, mint ahogy más is! Épísük így a gyülekezetet!