Az Atya mindent kinyilatkoztat nekünk
A mai igeszakasz így kezdődött: Abban az időben… Milyen volt az az idő Jézus számára? Az első kudarcok és csalódások ideje volt ez. Jézus hatalommal hirdette az evangéliumot, gyógyította a betegeket, feltámasztotta a halottakat, de Korazin, Betsaida és Kapernaum mégsem tért meg. Keresztelő János, aki azt mondta Jézusról korábban, hogy „Íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit”, most azt kérdezte, Jézustól, hogy „Te vagy-e az eljövendő, vagy mást várjunk?” De Jézust még ezek a kudarcok sem zökkentették ki az Atyával való mély közösségből. Jézus még ilyen körülmények között is tudott hálát adni. Sokan elfordultak Tőle, és megvetették Őt, de Ő mégis hálás volt azokért, akik megmaradtak mellette. Hálát adott mindazokért, akik még mindig hittek benne, akik nem önmagukban bíztak. Te tudsz-e hálát adni akkor, amikor el vagy keseredve, amikor elhagynak, amikor becsapnak, amikor csalódtál valakiben, akiben eddig megbíztál? Tudsz-e hálát adni akkor, amikor erőtlennek, vagy gyengének érzed magad? Amikor nem fogadják meg a tanácsaidat? Amikor nem jutnak hitre, pedig Te többször is bizonyságot tettél már nekik? Amikor úgy érzed, hogy eredménytelen a szolgálatod? Csak azt látod, amit elveszítettél, vagy látod azt is, ami megmaradt neked, aminek örülhetsz, és szívből hálát adhatsz érte? Bárcsak megtanulnánk Jézustól, hogy hálásak lehetünk a jó és rossz a napokon egyaránt! Hálás vagy-e azért, amid van, vagy mindig csak az után sóvárogsz, amid nincs?
A bölcsek és értelmesek azok, akik az eszükkel akarják megérteni Istent, nem találják meg Őt. Aki tele van büszkeséggel, és gőggel, az elől Isten elrejti magát. De aki egyszerű gyermeki hittel keresi Istent, az megtalálja, és Isten kijeleni magát neki. Ahhoz, hogy Istent megtaláljuk, nem kell egyetemi végzettség, sőt még teológiai diploma sem. Isten megtalálásához elég az alázatos, és megtört szív, amely hittel járul Elé és Nála keres oltalmat és bocsánatot. „Az Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad (Jak. 4, 6).
Ki tudod-e mondani őszintén, hogy „Igen, Atyám, mert így láttad jónak”, akkor is, amikor nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretnéd? Amikor nem érted, miért történt meg valami? Mit teszel ilyenkor? Zúgolódsz, és elégedetlenkedsz, vagy azt mondod: Igen Atyám, mert így láttad jónak. El tudod-e fogadni, hogy Isten máshogy döntött, mint ahogy vártad? El tudod-e fogadni, ha Isten nehezebb úton vezet Téged, mint ahogy gondoltad? Hidd el, ahogy Ő jónak látja, az valóban jó! Ő jobban tudja, mire van szükséged, mint Te magad!
Az Atya és a Fiú egyek. Aki ismeri a Fiút, az ismeri az Atyát is. Ha meg szeretnéd ismerni Istent, akkor lépj személyes kapcsolatba Jézussal, és közben megtalálod az Atyát is. Jézus által közeledhetünk Istenhez. Jézus az út az Atyához. Jézus azért jött, hogy közösségünk lehessen Istennel. Ha átéljük a bűnbocsánatot, amit Jézus szerzett a számunkra a kereszten, akkor Isten gyermekeivé válunk.
Jézus hívja magához mindazokat, akik megfáradtak, és meg vannak terhelve. Jézus nem az egészségeseket, hanem a betegeket hívja magához. Nem azokat, akik erősek, hanem akik elfáradtak. Jézus azért halt meg, hogy megszabadítson a bűneid terhétől. Lehet, hogy Te is elfáradtál, és terhek alatt roskadsz, és az összeroppanás szélén állsz már. Miért cipelnéd tovább a bűneid terhét, amikor leteheted azokat a golgotai kereszt alatt, és felszabadultan mehetsz tovább? Jézus most hív magához, mert megnyugvást akar adni Neked. Meghallottad-e már Jézus hívó szavát és engedtél-e neki? Tőle nem csupán egy kis megkönnyebbülést kaphatsz, hanem teljes megnyugvást. Ő nem foltozgatni akarja a ruhádat, hanem egy teljesen új ruhát akar Neked adni! Ő az egyetlen, akinél igazi megnyugvást találhatsz! Ha úgy érzed, hogy összecsaptak a hullámok a fejed fölött, akkor menekülj Jézushoz! Ha Hozzá jössz, Ő nem fog elküldeni. Nála megnyugvást és megértést találsz. Hozzá teljes bizalommal fordulhatsz. Érintsd meg hittel a ruhája szélét! Le akarja venni a terhet a válladról, és azt szeretné, ha felvennéd az Ő igáját. Nem kötelező felvenni a Jézus igáját. Rajtad múlik, akarod-e? Lehet, hogy úgy érzed, éppen elég hordozni a saját terhedet, és Jézus újabb terhet akar még a válladra tenni? Jézus nem plusz terhet akar rád tenni, hanem éppen ellenkezőleg, könnyíteni akar rajtad. A nehéz terhedet könnyebbre akarja cserélni. Választhatsz. Melyik terhet akarod cipelni? Azt, amit eddig is cipeltél, vagy azt, amit Jézus ad? A régi nehéz terheket ott hagyhatod Jézus lábainál, és felveheted az újat, az övét. Az iga a mai emberek számára ismeretlen és idegen. De Jézus korában nem volt az. Amikor Jézus az igáról beszélt, az akkori emberek nagyon is tudták, hogy mi az. Jézus, mint ács, valószínűleg maga is készített igát. Az igát azért találták ki, hogy a terhet könnyebben lehessen húzni vele. Amikor két állat beleteszi a fejét az igába, akkor könnyebb lesz húzni a terhet. Ketten húzzák a terhet, így megfeleződik a teher. Amikor Jézus azt mondja, hogy vegyük fel az Ő igáját, akkor azt is mondja, hogy Ő is ott van mellettünk. Nem kell egyedül kínlódnunk. Ő az, aki segít nekünk a teherhordásban. Jézus nem ígért olyan életet, ahol nincsennek terhek, de azt megígérte, hogy velünk lesz. Jézus nem ígérte, hogy minden nehézségtől mentes lesz az életünk, de azt igen, hogy nem hagy el minket. Lehetsz egyedül, de soha nem leszel magányos. A földön mindenki elhagyhat, de Jézus nem hagy el soha! Ha Jézussal együtt hordozod az igát, akkor arra mész, amerre Ő. Együtt mozogtok. Egy irányba tartotok. Nem maradsz le, de nem is sietsz előre. A régi falusi emberek a vadabb, hevesebb állat mellé egy nyugodtabbat fogtak be, mert az visszafogta azt, amelyik rohant volna, és így együtt, jó tempóban haladtak. A heves vérmérsékletű bírja ugyan egy darabig, de hamar elfárad. Ha felveszed Jézus igáját, akkor megtapasztalod, hogy ez az iga gyönyörűséges. Jézus szelíd és alázatos. Ha Ő van mellettünk, akkor mellette mi is szelídséget és alázatot tanulhatunk. A szelídség és az alázatosság, nem olyan tulajdonságok, amik születésünktől fogva jellemző lenne ránk. Ezeket tanulnunk kell! Mózes sem született szelíd embernek. Olyannyira, nem hogy hirtelen indulatában agyonütött egy egyiptomi embert. De 40 év alatt megtanulta a leckét, és szelíd ember lett belőle. Manapság nem divatos szelídnek és alázatosnak lenni. Jézustól azonban megtanulhatjuk, hogyan kell hordozni a terheket szelíden, alázatosan, nem zúgolódva, panaszkodva, vagy morgolódva. A szelídségnek a gyakorlatban is számos haszna van. Elsimítja az ellentéteket. Barátokká formálja még az ellenségeket is. Lecsendesíti az indulatokat. A szelídség olyanná tesz, mint Jézus. Érik-e nálad a Lélek gyümölcse, a szelídség? Akarsz-e szelíd és alázatos lenni? Vagy úgy gondolod, hogy a szelídség ideje ma már lejárt? Meg tudod-e fékezni a haragodat? Tudsz-e szeretettel fordulni még az ellenségeid felé is?
Ismered-e Jézus igáját, amely gyönyörűséges, és az ő terhét, amely könnyű? Vagy nehéz a számodra Jézus terhe, és az Ő igáját keservesnek találod? Ha így érzed, akkor valószínűleg nem illeszkedik jól hozzád az iga, mert nem rád van szabva. Ha a testvéred igáját akarod hordani, azt nehéznek fogod találni, mert nem rád van szabva! Ha viszont azt az igát veszed magadra, amit Jézus Neked szánt, akkor az nem tör sehol, hanem éppen rád passzol, és gyönyörűségesnek fogod találni. Inkább mások igáját szeretnéd hordozni, vagy készen vagy a saját igád hordozására?
Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét (Gal. 6,2). Tudod-e hordozni mások terheit, vagy éppen elég a magadé?
Bárcsak le tudnánk rakni a terheinket Jézus lábainál, és örömmel tudnánk segíteni mások terheinek a hordozásában!
Kérdések:
Tudsz-e mindig hálát adni, vagy csak akkor, ha minden jól megy?
Megtanultad-e Jézustól a szelídséget és az alázatosságot?
Ismered-e azt az igát, ami gyönyörűséges?